2011. augusztus 14., vasárnap

2. évad 14. rész


Sziasztok, itt is van a következő rész! Annyira boldog vagyok, mert tegnap előtt az oldal látogatottsága 330, tegnap pedig 303 volt. Ez eddig a legtöbb. Köszönöm szépen, nagyon hálás vagyok:) Köszönöm a tegnapi komikat is, remélem, hogy ez a rész is tetszeni fog, és kapok pár hozzászólást:) Jó olvasást!
 

- Ühm, akkor én megyek, kipakolok. Mert ugye még lakhatok itt? – néztem rá mosolyogva.
- Persze, hogy lakhatsz itt. Nem kérdés. Viszont majd később kipakolsz jó? Most gyere ide. – húzott magához, és megcsókolt. Először csak gyengéden kezdte csókolni az ajkaimat, majd egyre szenvedélyesebben. Annyira jó volt már végre érezni őt több mint fél év után. Annyira hiányzott már ez.
- Hiányoztál. - suttogta bele a csókunkba.
- Te is nekem. El se tudod képzelni mennyire.
Krisztián hirtelen felkapott az ölébe, én pedig a dereka köré csavartam a lábamat és úgy mentünk be a szobájába, majd letett az ágyra.


Elkezdtem hátrafelé dőlni, egy pillanatra sem engedve el őt. Elfeküdtem az ágyon, ő pedig fölém hajolva csókolt tovább.Egyik kezemet lecsúsztattam a hátára, miközben a másikkal még mindig a tarkóját és haját simogattam. Krisztián a bal alkarján támaszkodott mellettem, hogy ne nehezedjen rám túlzottan, míg szabad kezével a csípőmön és combomon játszott.
 Valósággal beleremegtem az érzéki kényeztetésbe, és igyekeztem minél szorosabban magamhoz vonni. Elhúzódtam éppen csak annyira, hogy szemébe nézhessek. Felismertem benne a vágyat, a szerelmet. Annyira jó volt végre azokba a gyönyörű kék szemeibe nézni.
- Szeretlek – suttogtam. - Szeretlek. – suttogta ő is, majd újra megcsókolt.
A kezeim ismét a hátára tévedtek, ezúttal azonban már fogtam a pólóját, és lehúztam róla, majd a szoba egyik sarkába dobtam. Elégedetten sóhajtottam fel, ahogy ujjaimat szabadon végighúzhattam az izmos, meztelen felsőtestén. Igyekeztem minden egyes négyzetcentiméteren megérinteni őt. Időközben ő is bekíváncsiskodott a felsőm alá, meleg, selymes kezével pedig lassan ő is lehúzta rólam a felsőmet, majd ő is eldobta valahová, és gyorsan megszabadultunk a többi felesleges ruhadarabtól is ami még rajtunk volt. Lázasan érintettük egymást, ahol csak értük, s olyan eszméletlenül izgató volt, ahogy felforrósodott, meztelen testünk egymáshoz feszült, hogy egyszerűen képtelen volt tovább várni. Tekintetemmel a Krisztiánét kerestem, aki azonnal megértette a néma kérést. Az elhomályosult kék szemeivel mélyen a szemembe nézve, gyengéden hatolt belém, és lassan kezdett el mozogni. 

                                      

Közös ritmusban mozogtunk, tökéletes összhangot teremtve kettőnk között. Egyik kezemmel hajába túrtam, míg a másikkal a hátát simogattam, s szorítottam magamhoz. Krisztián a nyakamat csókolgatta, hol az ajkaival, hol a nyelvével érintve, miközben ujjai a melleim körül és a combjaimon kalandoztak. Gyorsabb tempóra váltva teljesen összeforrva, elmerültünk egymásban, mígnem egymás nevét suttogva, és szerelemtől lángolva el nem értük a tökéletes beteljesülést. Krisztián pár másodpercig erőtlenül rám nehezedett, arcát a szőke hajamba fúrva, azonban pár másodperc múlva már mozdult is, hogy legördüljön rólam, majd szorosan mellém feküdt, és csak csendben feküdtünk, várva, hogy a lélegzésünk normális szintre lassuljon, majd Krisztián felemelve a fejét gyengéden megcsókolt, magunkra húzta kicsit a takarót, s visszafeküdt. Oldalára fordult, és magához vont én pedig neki simultam a mellkasának. Összefontuk lábainkat, akárcsak a karjainkat, amivel egymást öleltük. Melegség járta át a lelkemet, miközben jóleső kábulatban hosszan feküdtünk egymás mellett, gondolatainkba merülve, és élvezve a másik testének közelségét. Finoman cirógatta a hasamat, kezemet, amikor észrevett valamit.
     - Ez micsoda? Mióta van ez neked itt? – simított végig a derekamon lévő 3 kis csillag tetkón, amit még New York-ba csináltattam.
- Pár hónapja. – vontam vállat. – Tetszik? 
- Ühüm. – bólogatott. – Szép. – lehajolt, megpuszilta, aztán a számra is adott egy puszit.
- Hihetetlenül csodálatos volt újra veled. – suttogta a szemembe nézve.
- Veled is. Nagyon hiányoztál.  – csókoltam meg.
 - Annyira szeretlek – mondta, parányi mosollyal a szája sarkában, miután szétváltunk.
- Én is nagyon szeretlek – feleltem, majd lehajtottam a fejemet, belefúrtam Krisztián nyakába, szorosan hozzá bújtam, kényelmesen befészkeltem magam a karjaiba, ő átölelt, és így merültünk mély álomba mind a ketten.




2 megjegyzés:

  1. Nagyon jó lett :D alig várom a többi részt :)
    rettentően tetszik a második évad is :D
    így tovább:D nagyon ügyes vagy:)

    VálaszTörlés