59. fejezet

Pár percig keresgéltem a DVD-k között, aztán kiválasztottam egy vígjátékot és visszamentem Krisztiánhoz.
- Ez jó lesz? – mutattam fel, miközben visszafeküdtem. Ő bólogatott, majd kivette a kezemből és betette a lejátszóba. A film már ment pár perce, amikor megjött a pizza. Krisz kiszaladt érte, aztán gyorsan vissza is jött és neki is láttunk, az elfogyasztásának. A filmen halálra röhögtünk magunkat, én szinte nem is a filmen, hanem Krisztiánon nevettem. Az valami nagyon kemény, ahogy nevet. Imádom.
- Most mit csináljunk? – kérdeztem, amikor vége lett.
- Nem tudom. Amit csak akarsz. – búgta a fülembe, miközben apró puszikat adott az arcomra.
Végül már nem csináltunk semmit, csak feküdtünk az ágyán, szorosan összebújva és beszélgettünk,néha meg-megszakítva egy-egy csókkal. Amikor már mindketten fáradtak voltunk, elmentünk külön-külön zuhanyozni,aztán nem sokkal később aludtunk is.

Reggel arra ébredtem, hogy Krisztián ott ül felettem és a fényképező gépjével kattingat.
- Na, ne már. – takartam el az arcomat.
- Ne csináld, olyan gyönyörű vagy. – vette le gyengéden a kezemet.
- Dehogyis vagyok.
- Hidd el az vagy. Én már csak tudom. Egyszer úgy csinálnák rólad egy fotó sorozatot. – nézett rám mosolyogva.
- Hát azt várhatod.
- Most mért? Kérlek, hagy fotózzalak le. Csak pár kép. – mondta, majd miután letette a fényképező gépét odabújt hozzám és megpuszilt.
- Nem tudom még. Nincs neked ilyenekre időd.
- Rád bármikor van időm. Akkor  csinálhatok pár képet? Kérlek szépen. – nézett rám azokkal a gyönyörű szemeivel, amiknek lehetetlen ellenállni. Ezt sajnos ő is tudta..
- Rendbe, de csak pár kép. – tettem fel az újaimat, ő pedig csak megcsókolt. – Mégis mikor akarod ezt?
- Akár a héten. Most nincs annyi dolgom, ráérek. – kicsit meglepődtem, nem gondoltam, hogy ilyen hamar.
- Micsoda? Azt hittem, hogy csak amikor majd legközelebb jövök, vagy mit tudom én.
- Nem-nem. Én most is ráérek, és szerintem te is. A héten valamelyik nap megcsináljuk. – lelkesedett én pedig csak mosolyogtam. Végül is, tuti jók lesznek a képek, hiszen Krisztián remek fotós, bajom nem lesz belőle. Az pedig, hogy ő ennek ennyire örül, engem is felbátorít.
- Viszont most gyorsan kelj fel, elkell mennünk vásárolni tudod. – szólalt meg hirtelen.
- De hát még nem is reggeliztem.
- Majd megállunk valami péksége. Öltözz fel és mehetünk.
- Oké. – sóhajtottam, majd nagy nehezen kimásztam az ágyból és odamentem a bőröndömhöz.
- Azt a nacit vedd már fel ami tegnap volt rajtad. Az annyira szexi. – nézett rám az ágyáról.
- Komolyan vegyem fel ugyan az? – kérdeztem.
- Kérlek szépen. – mosolygott, majd rám kacsintott.
- Ahj, de többször már nem fogom felvenni amíg itt vagyok. – nevettem. Megkerestem, hogy hol van, hiszen tegnap Krisztián valahová eldobta, miután leszedte rólam. A táksámból kivettem egy fehér alapon fekete mintás felsőt, majd felöltöztem. Tulajdonképpen már nem zavart, hogy néz közbe. A tegnapi után már nem..
Miután kész lettem, bementem a fürdőbe, ahol felfogtam egy gumiba a hajamat, megmostam a fogamat, kicsit kisminkeltem magam és visszamentem Kriszhez a szobába.
- Kész vagyok, mehetünk.
- Oké. – állt fel. Kint a konyhába felkapta a pénztárcáját, felvettük a cipőinket, majd megfogta a kezemet és elindultunk az üzletbe.