2011. június 29., szerda

85. fejezet

Az elkövetkező hetek roham tempbóan teltek el.  Rengeteg mindent történt. Egy csomó ideig Krisztián, és én  voltunk a téma több újságnál is, végül annyiba maradtunk, hogy Krisztián bevallotta, hogy van barátnője, de egyenlőre nem akarja bemutatni az embereknek. Megkért mindenkit, hogy ne foglalkozzanak az üggyel, hagyjanak békén, majd ha úgy érzi itt lesz az ideje, akkor bemutat. Egy kicsit még foglalkoztak az emberek a dologgal, de utána lenyugodtak.

Túlestem az érettségimen, szerencsére jól sikerült, viszont Krisztiánnak sajnos nem sikerül a diplomavédése. Szomorú volt ez miatt nagyon, de meg is értettem.
Felvettek több egyetemre is, de én végül a Budapesti Kommunikációs Főiskola mellett döntöttem, kommunikáció és médiatudomány szakon. Ez 6 félév, de a sulival majd úgy érzem ráérek szeptembertől törődni. Most inkább élvezem a nyarat.

Most épp a Balatonon vagyunk, tegnap érkeztünk Krisztiánnal, Tomikával és Lindával. Most pár napra itt leszünk Siófokon, este pedig jönnek Lolaék, Petiék, és Bence is, akinek állítólag van valami barátnője. Reméljük elhozza őt is.
Kb. délután 3 óra lehet, fogalmam sincs. Lent vagyunk a parton, és épp készültünk enni valamit.
- Megyünk már? - kérdeztem állva.
- Per .. sze .. csak .. Tomi.. ka .. - nevetett Krisztián, de annyira, hogy szinte beszélni se tudott. Fogalmam sincs, hogy mi olyan vicces nekik, egy ideje már ott röhögnek, a semmin. Linda is és én is várjuk, hogy végre abba hagyják és elinduljunk.
- Kicsim ne csináld már, éhes vagyok. - mondta Linda.
- Jó-jó. - röhögött Tomi is.
Nagy nehezen abba hagyták, és sikerült felállniuk, mert eddig a homokban ültek.
- Végre. - sóhajtottam, amikor Krisztián megfogta a kezemet és elindultunk.
- Na jól van már. - kuncogott, és adott egy puszit.
Ebédre mind a 4en lángost ettünk. Evés közben természetesen a fiúk megint hozták a formájukat, így a nevetéstől alig tudtam enni, de ezzel Linda is így volt.
Miután mind befejeztük az evést, visszamentünk a helyünkre, aztán pár perc után, be a vízbe. Kicsit hideg volt, de meglehetett szokni.
A délután további része is ugyan ilyen jó hangulatba telt, 6 után pedig fogtuk a holminkat, és visszamentünk a szállodába. Krisztiánnal bementünk a saját szobánkba, majd előbb ő elment zuhanyozni.
- Szia. - szóltam bele.
- Viki, szia.
- Krisztián épp zuhanyzik, fontos?
- Nem, dehogyis, csak annyi, hogy mindjárt ott vagyunk. Ti akkor gondolom a szállodába vagytok.
- Igen-igen. - bólogattam, de tudtam, hogy nem látja.
- Szuper. Akkor az a parti este? - kérdezte. Láttunk tegnap ilyen hirdetést, hogy nyílt valami új klub. Gondoltuk megnézzük.
- Igen, ha pedig esetleg nem lenne jó, akkor kitalálunk valamit.
- Rendben. Akkor majd találkozunk. Szia.
- Szia. - elköszöntünk, és mikor letettem, pont jött ki Krisz, egy szál törölközőbe.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése