Végül 8 után pár perccel elkezdték, hozzám pedig oda jött Krisztián, Tomika, Lola és voltak ott még páran, így néztük. Először a No Comment lépett fel, aztán mindjárt kihirdették, hogy a legjobb klippért járó díjat Tomika kapta, aminek nagyon örültünk. Igaza volt Krisztiánnak. Néztem az arcát, de nem láttam rajta csalódottságot. Látszott, hogy tényleg örül Tomikának.
Aztán Lola ment a színpadra, nekem nagyon tetszett, és szerintem a többieknek is. Utána Tomika megint nyert, most az év felfedezettje kategóriába. Annyira büszkék voltunk rá, ő pedig tisztára meg volt lepődve. Örültünk neki. Majd Reni után Krisztián megnyerte a Westend különdíjjat. Aztán amikor kihirdették, hogy a férfi előadót Vastag Csabi nyerte, kicsit meglepődtem. Igazából rá nem nagyon számítottam.
- Sajnálom, hogy ne te nyerted. Szerintem te sokkal jobban megérdemelted volna. - mondtam a fülébe.
- Ugyan, nem számít. - legyintett, de láttam rajta, hogy kicsikét bántja azért. Adtam neki egy kis csókot, mire ő csak rám mosolygott. - Szeretlek.
- Én is szeretlek. - öleltem meg.
Aztán miután kiosztották az összes díjat, volt a live jam, ahol felléptek a többiek, köztük Krisztián és Tomika is. Miután vége lett, volt a fotózkodás, autogram osztás, így én kicsit megint háttérbe voltam.
- Akkor most? Hová? - kérdeztem Krisztiánt miután odajött hozzám.
- Nem tudom. A többiek jönnek fel kicsit hozzánk. Nem gond?
- Nem, dehogyis. - ráztam a fejem.
- Rendben, akkor menjünk. - megfogta a kezem, és bementünk az öltözőjébe. Felkapta a cuccait én pedig a saját táskámat és odamentünk a többiekhez. Együtt indultunk el Krisztiánékhoz. Nem jött fel csak Lola, Gábor, Peti, Zoé, Linda és Bence. Mi Krisztiánnal bementünk a szobájába, ahol lepakoltam a cuccomat és ő is a sajátját, aztán mi is visszamentünk a nappaliba. Ott már elég jó volt a hangulat. Nem is tudom, hogy meddig lehettek, csak annyit tudok, hogy rengeteget nevettem, kicsit többet ittam mint kellett volna, de ezzel mindenki így volt, és, hogy állandóan faltuk egymást Krisztiánnal. Fogalmam sincs mikor mehettek el, de valamikor talán hajnalban. Mi bementünk a Krisz szobájába, ahol ledobáltam magamról a ruhát, és fehérneműbe beledőltem az ágyba. Szorosan Krisztiánhoz bújtam, és így aludtunk el.
Reggel arra ébredtem, hogy a fejem majd szét szakad. Lassan felültem, aztán kikeltem az ágyból halkan, hogy ne ébresszem fel Kriszt. Felvettem a földről a pólóját, és magamra húztam, és így mentem ki a konyhába. Húha elég nagy rumlit hagytunk. Gondoltam örülnek majd a fiúk, ha meglátják. Gondoltam csinálok kávét, és amíg az készült kerestem fejfájás csillapítót. Miután megtaláltam, és kész lett a kávé, öntöttem 2 bögrébe, nekem és Krisznek, de hagytam benne még Tomikának, és Lindának is. Fogtam őket a gyógyszerrel együtt, és bementem a szobába, ahol már Krisztián az ágyon ült kómás fejjel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése