- Szia. Ne haragudj, hogy késtem, de dugóba keveredtem. - jött oda hozzám, aztán adott egy puszit a számra, csakhogy a fogszabályzója is a szájába volt, így kicsit rám jött a nevetés.
- Szia. Semmi gond, a lényeg, hogy itt vagy. - mondtam akadozva.
- Jó oké. Nevesd ki magad, aztán mehetünk. - állt meg előttem karba tett kézzel.
- Ne haragudj, de ez nagyon vicces. Cuki. - mentem oda hozzá.
- Cuki? Szuper. - fintorgott. - De mindegy gyere menjünk inkább.
Megfogta a kezemet, és elindultunk kifelé az autójához, mire kiértünk már én is abbahagytam a nevetést.
- Neked mikor kell ott lenned? - kérdeztem már miután elindultunk.
- Majd olyan 4-re megyek.
- Nekem akkor még nem kell ott lennem ugye?
- Ha nem akarsz akkor nem. Elég jönnöd, ha kezdünk, én is úgyis megyek még majd haza.
- Ja, akkor oké. És mit kell oda felvennem? Hoztam egy csomó ruhát. - mutattam a táskámra, ő pedig csak nevetett.
- Majd megnézzük. - mosolygott rám.
- Hm, oké. Amúgy izgulsz? - fordultam felé, ő pedig bólogatott.
- Kicsit. Viszont nem nagyon számítok most gömbre. Nagyon erősek a többiek. Mindenkinek hatalmas rajongó tábora van. Főleg Tomikának, de nem lesz baj, ha ő nyeri. Én örülni fogok neki - mosolygott rám, miközben kiszálltunk az autóból és elindultunk felfelé.
- Én drukkolok nektek, de főleg neked. Tomika már nyert a bravón. - nevettem, és ő is elnevette magát.
- Hát majd meglátjuk. - sóhajtott. - Tamás, megjöttünk. - kiáltott.
- Sziaaa Vikii. - jött ki a szobájából.
- Szia. - öleltem meg.
- Mizu csajszi?
- Semmi érdekes. - válaszoltam. - Veled?
- Hát, velem se. - vont vállat.
- Viki éhes vagy? - kiabált ki Krisztián a konyhából.
- Nem, én ettem otthon. - mentem be a konyhába, Tomikával a nyomomba.
- Akkor jó. Amúgy elleszel majd egyedül, ha mi elmegyünk? - kérdezte Krisz.- Persze. Addig elkészülök meg ilyesmi. - legyintettem.
- Vagy átjöhet Linda. - vágott közbe Tomi.
- Igen, ez jó ötlet. - bólogattam.
- Akkor megyek felhívom. - ment vissza a szobájába.
A délután a srácok természetesen izgultak, akármennyire is próbálták elrejteni, láttam mindkettőn, de inkább nem szóltam nekik. Krisztiánnal átnéztük a ruhámat, végül egy kis fekete pánt nélküli mellett döntöttünk. Fél 4 után pár perccel megjött Linda, a fiúk elmentek, aztán mi lázas készülődésbe kezdtünk.
Lindának is hasonló kis mini rucija volt mint nekem, csak neki kék. Megcsináltuk a hajunkat, vagyis én kicsit begöndörítettem, Linda pedig kivasalta a sajátját. Kisminkeltük egymást, aztán még beszélgettünk, majd nemsokára megjöttek a fiúk. Ők gyorsan lezuhanyoztak, felöltöztek és így mentünk az arénába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése