2011. július 12., kedd

98. fejezet

A nap további része, elég jól telt. Kajálás után, sétáltunk a városba, de aztán kezdett hűvösödni, így visszamentünk haza. Otthon beszélgettünk még kicsit, majd fél 7 fele, Krisztián szülei elindultak haza, miután megígértették velünk, hogy hamarosan meglátogatjuk őket. Ez után a nap további részében bent voltunk, aztán amikor megjött Tomika, úgy döntöttünk, hogy megnézünk hármasba egy filmet, úgy mint régen. Amíg én a popcornt csináltam, addig a fiúk kiválasztották, hogy mit nézzünk. Valami horrort akartak, de mivel én azt nem szeretem, ezért végül egy vígjáték mellett döntöttünk. Leültünk a kanapéra, én hozzábújtam Krisztiánhoz, és így néztük. A film érdekes volt, tetszett, és érdekelt is, viszont annyira fáradt voltam, hogy akárhogy erőlködtem, nem sikerült végig néznem, és elaludtam.

Az elkövetkező napok, gyorsan elteltek. Tanultunk mindketten, aztán Krisztián még fotózott, rendezett egy klippet, rengeteg interjúja volt az új albumával kapcsolatban, több fellépése, és ugyan nem láttam többet mint a vitánk előtt, de amikor együtt voltunk, tanulva a dologból, jól kijöttünk. Én megértettem, ha fáradt, ő pedig megértette, hogyha szükségem volt rá, és szinte a tenyerén hordozott.
Ahogy teltek a napok, egyre közelebb volt a karácsony, én pedig nagy bajban voltam, hiszen fogalmam sem volt, hogy miket vegyek ajándékba, de volt még egy hetem, és Lindával megbeszéltük, hogy holnap elmegyünk shoppingolni.
Most pedig, vasárnap délután, mint általában ilyenkor otthon voltam egyedül, és mivel eléggé unatkoztam, úgy döntöttem, hogy kicsit kitakarítok, mert elég nagy rendetlenség van. Mire kész lettem, kb. fél 8-ra, fáradtan huppantam le a kanapéra, a vacsorámmal az ölembe, hogy keressek egy filmet. Találtam is, és azt kezdtem el nézni, majd fél óra múlva megérkezett Krisztián.
- Sziaaaaa. - jött be. Úgy láttam, hogy egész jó kedve volt.
- Szia kicsim. - pusziltam meg. - Mi ez a vigyor? - mosolyogtam. Örültem, hogy jó kedve van, és végre nem nyűgösen jön haza.
- Kitaláltuk Tomival, hogy elmehetnénk korcsolyázni a városligetbe, mondjuk holnap. Na mit szólsz? - kérdezte.
- Öö, hát mi már holnapra Lindával vásárlást terveztünk. - fintorogtam.
- Ou, akkor kedd? Nekem nincs fellépésem, és Tominak se.- mondta.
- Rendben, én benne vagyok. - bólogattam.
- Mit nézel?
- Szerelmünk lapjai. Nézed velem? - néztem rá.
- Nem, köszi. - állt fel nevetve. - Megyek lezuhanyozok, aztán retusálok amíg nincs ennek vége. - bökött a fejével a tv-re.
- Rendben, de előtte gyere adj egy puszit. - kértem nevetve, ő pedig kuncogva odajött, adott egy kis csókot, aztán elment lezuhanyozni, én pedig néztem tovább az egyik kedvenc filmemet.
Miután vége lett, elmentem zuhanyozni, majd lefeküdtem, és csak néztem Krisztiánt, miközben még retusált. Közben beszélgettünk, de amikor már ő se, és én se nagyon bírtunk felleni, nem érdekelt, de kikapcsoltam a gépét, és belöktem az ágyba, aztán egymáshoz bújva aludtunk el.

2 megjegyzés:

  1. Heeelllooo. :D Még csak tegnap találtam rá a blogodra, és eddig tetszik. :D hajrá, csak így tovább. :D Bár személy szerint örülnék ha lenne benne egy kis bonyodalom. (felbukkanna vmi régi barátnő/barát) vagy valami. :D bár te tudod. egy biztos, én tuti olvasni fogom. :DD

    VálaszTörlés
  2. SpecialKid22
    köszönöm szépeeen :) nagyon örülök, hogy tetszik :) továbbra is várni fogom a kommenteket tőled :)
    egyébként én is olvasom a te sztoridat, és az is nagyon jó eddig :)
    a bonyodalom pedig a végén lesz :)

    VálaszTörlés