20. fejezet

Itt is van:). Ne haragudjatok, hogy ilyen későn, de nemrég értem haza.
Holnap, nem lesz rész, de felkerül a szavazás, amit mondtam :) Kíváncsi leszek.


 

A hétfőm szerencsére nem volt nehéz nap. Délelőtt suliba voltam, délután pedig Dorinánál. Úgy tervezte, hogy holnap együtt töltsük a napot és elmegyünk vásárolni, de mondtam, hogy holnap nem leszek itthon ezért elhalasztottuk szerdára, mert csak 5 óránk lesz.

Kedden reggel 10 óra előtt felébredtem és felöltöztem. Felvettem egy rózsaszín- szürke csíkos vékony felsőt, egy farmert, a hajamat felfogtam egy copfba, a fontosabb dolgaimat bedobáltam a táskámba, majd reggeli után elindultunk. Az út majdnem 1 óra volt. Amikor odaértünk, nagyiék nagyon örültek, hogy végre megérkeztünk. Chloe is tetszett nekik. Azt mondták, hogy aranyos.
Jól éreztem ma is magamat. Délben megebédeltünk, délután pedig beszélgettünk. Jó volt. Chloe is kiszaladozta magát. Nagyon aranyos volt, ahogy játszott itt a kutyákkal.

Este 6 körül döntöttünk úgy, hogy ideje indulni.
 Otthon átnéztem a leckémet, lezuhanyoztam, megvacsoráztam, TV-ztem utána pedig elmentem aludni.

Másnap délelőtt suliba voltam, írtunk egy röpdolgozatot matekból, ami nem nagyon sikerült jól mert elnéztem a példát, de ezen kívül nem történt semmi. Miután kicsengettek, Dorinával elmentünk a plázába, ahogy hétfőn megbeszéltük.
Nem találtam olyan sok dolgot, máskor jobb cuccok szoktak itt lenni. Vettem egy nyakláncot a Promodba, egy piros cipőt a Springfieldbe és egy New York-os felsőt a New Yorker-be. Dorina pedig vett magának 2 nadrágot, egy hosszút, egy térdig érőt, és egy felsőt. A vásárlás után beültünk a Segafredoba. Ott ittunk egy narancslevet, utána pedig elindultunk haza.
Otthonhon nem volt senki, csak Chloe rohant oda hozzám. Felvettem az ölembe, felmentünk az emeletre, ahol én elkezdtem tanulni. Mire befejeztem, már apuék is hazaértek. Anyu gyorsan összedobott egy kis tésztát vacsira, amit közösen fogyasztottunk el. Utána filmeztünk. Mostanába gyakran filmezek anyuékkal. Jó velük lenni.
A film végén én lezuhanyoztam, ágyba bújtam, pár perc után pedig már aludtam is.

A hét roham tempóban telt el, és egyszer csak azt vettem észre, hogy már péntek, holnap pedig nagykoncert. Már nagyon várom. Ráadásul hétfőig leszek, mivel igazgatói szabadot kaptunk. Úgy volt, hogy ma megyek, de bent kellett maradnom suliba, ezért úgy döntöttem, hogy holnap reggel indulok. Nem szeretek este vonatozni. Főleg nem egyedül. Dorina sajnos nem tud velem jönni mert megbetegedett. Szegénykém magas lázzal nyomja az ágyat.
Péntek este már alig tudtam elaludni, annyira vártam a holnapot. Nagyon jó lesz, érzem. Krisztián tuti jó bulit hozz majd össze. Nagy nehezen, sok forgolódás után sikerült csak elaludnom.

Reggel az ébresztőm órám ébresztett fél 9-kor. Gyorsan felöltöztem, felvettem egy mintás felsőt, egy farmert, felkaptam a táskámat amibe még tegnap este bepakoltam és lementem.
Reggeli után elköszöntem anyutól és Chloetól, mert ő nem jön ki velünk, majd elindultunk.
Chloe-t azért nem hozom, mert nem akarom, hogy egész este egyedül legyen majd.
A vonatom 10-kor indul, mi pedig 10 előtt pár perccel értünk ki az állomásra.
- Kicsim, vigyázz magadra. Hívj vagy írj amint odaértél. – ölelt meg.
- Jó apu. De nyugi, nem egy hónapra megyek, hanem csak 2 napra. – nevettem.
- Tudom. Nem magyarázom ezt most, majd megérted ha neked is lesz gyereked. – mosolygott.
- Ugyan, hol van még az. – legyintettem. – Szeretlek apu. Hétfőn találkozunk. Szia.
- Szia Viki, érezd jól magad. – köszöntünk el.
Felszálltam a vonatra, ami pár perc elteltével elindult.
Az úton zenét hallgattam, olvastam egy kicsit, de arra sajnos nem nagyon tudtam figyelni mert végig az estére gondoltam csak. Gondolkozásomból a vonat lassítása vert fel. Végre megérkeztünk. Leszálltam a vonatról és elindultam a vadul integető Tomika felé.